Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jogi háttér

További hasznos oldalak:  Polgárőr törvény
                                       Család jogi törvény.  
                                       Büntető Törvényköny
                                       Polgárőr alapismeretek
 

 

Megyei főkapitánnyal (Dr Reinhoffer Csaba)
kötött együtt működési megállapodás

Megállapodás megtekintése

ITT!

 

MÁRIAHALMI POLGÁRŐR EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

 

MÁRIAHALMI POLGÁRŐR EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

 

A Máriahalmi Polgárőr Egyesület Komárom-Esztergom megyében Máriahalom településen törvényesen működő, lakossági önszerveződésű, a szilárdabb közrend és közbiztonság érdekében társadalmi bűn- és baleset-megelőzési, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint környezetvédelmi céllal megalakult polgárőr szervezet. A Máriahalmi Polgárőr Egyesület sem közvetlen – tekintettel a Ptv. 2.§. (2). bekezdésével kapcsolatos Ectv. 2.§. 22. pontjára - , sem közvetett politikai tevékenységet nem folytat, szervezete és működése pártoktól független, politikai pártok támogatását nem fogadja el, azoknak anyagi és egyéb támogatást különös figyelemmel az Ectv. 34.§. (1) bekezdés d./ pontjára nem nyújt.

 

 

 

I. Általános rendelkezések:

1./ A szervezet teljes neve:  Máriahalmi Polgárőr Egyesület

 

2./ Székhelye (levelezési címe): 2527. Máriahalom, Pataksor utca 8.

 

3./ Működési területe: Máriahalom település közigazgatási területe

 

4./ Alapításának éve: 20  . ... 12...

 

5./ Jogállása: A Máriahalmi Polgárőr Egyesület (továbbiakban: Egyesület) „A polgárőrségről és polgárőr tevékenyég szabályairól szóló 2011. évi CLXV törvény”, valamint  „Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. CLXXV törvény”, alapján létrehozott és működő önálló jogi személy, éves költségvetéssel, nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Munkáját a Komárom-Esztergom megyei Rendőr-főkapitánysággal kötött, az Ectv. 2.§. 15 d./,ill.a 19.§. (1) bekezdés cd./ alpontjához kapcsolódóan a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 1.§-ában valamint a 4.§ (1)bekezdés aa.)és ac.) alpontjában rögzített törvényi feltételeknek megfelelő együttműködési megállapodásban foglaltak szerint végzi.

 

II./ Az Egyesület céljai és feladatai:

1./ Az Egyesület alapfeladatként:

-a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot,

-figyelőszolgálatot,

-a közúti baleset helyszínén, valamint, óvoda, általános iskola közvetlen közelében jelzőőri tevékenységet lát el.

 

2./ Az Egyesület alapfeladatán túl, kiegészítő feladatként önkéntesen közreműködhet:

-a katasztrófákra történő felkészülés, a katasztrófák elleni védekezés és a helyreállítás,

-újjáépítés feladataiban,

-valamint a polgári védelmi szervezetek tevékenységében, továbbá

-a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában,

-következményeinek felszámolásában,

-a baleset-megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági,

-állat-, környezet- és természetvédelmi tevékenység támogatásában,

-a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítésében,

-az otthonában élő fogyatékos személy védelmében,

-a polgárok és javaik védelmében, az

-állami és önkormányzati vagyon megóvásában,

-a közterületen közbiztonsági, bűnmegelőzési, valamint bűnüldözési célból elhelyezett

-képfelvevő által rögzített felvételek megfigyelésében,

-a rendezvények helyszínének biztosításában,

-a Rendőrségről szóló törvény alapján a rendőrkapitány és a polgárőr szervezet működési területén illetékes helyi önkormányzat által létrehozott bűnmegelőzési és közbiztonsági, valamint baleset-megelőzési bizottság munkájában,

-az önálló, valamint közös feladat- vagy szolgálatellátás útján az együttműködő szervek

-szakmai tevékenységének segítésében,

-a polgárőr egyesület feladataival összefüggő oktatási, kulturális, ismeretterjesztő

-tevékenységben, valamint

-a körözött tárgyak, személyek és holttestek azonosításában és felkutatásában.

 

3./ Az Egyesület a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő kiegészítő feladat ellátását akkor kezdheti meg, valamint végezheti, ha rendelkezik a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szervének előzetes írásbeli egyetértésével.

 

 

III./ Egyesület együttműködési területei:

1./ Az Egyesület tevékenysége során együttműködik:

-az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel,

.

 

2./ Az Egyesület munkája során együttműködhet:

      - a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel    

      -   egyéb rendvédelmi szervekkel

-az önkormányzati tűzoltóságokkal,

-önkéntes tűzoltó egyesületekkel,

-az állami és önkormányzati szervekkel,

-a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével,

-a közlekedési hatósággal,

-a környezet- és természetvédelmi szervekkel,

-a mezei és természetvédelmi őrszolgálatokkal,

-az erdészeti szakszemélyzettel, valamint

-a hivatásos vadászokkal.

Az együttműködés tartalmát a felek írásbeli együttműködési megállapodásban rögzíthetik

 

 

IV./ Az Egyesület tagsági viszonya:

1./  Az Egyesület tagszervezete a köztestületé alakult Országos Polgárőr Szövetségnek (továbbiakban: OPSZ), illetve Komárom-Esztergom Megyei Polgárőr Szövetségének (továbbiakban: KEMPÖSZ).

 

2./  Az Egyesület munkáját az OPSZ Alapszabályában és egyéb szabályzataiban, illetve a KEMPÖSZ Alapszabályában és egyéb szabályzataiban meghatározottak alapján végzi.

 

3./ Az OPSZ és a KEMPÖSZ közvetlenül szakfelügyeleti és ellenőrzési jogot gyakorol az Egyesület felett.

 

4./ A tagszervezeti jogviszony megszűnik az OPSZ Alapszabályának 24. pontjában és a  KEMPÖSZ Alapszabályának … pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén.

 

V./ Az Egyesület tagjainak jogai és kötelezettségei:

1./ Az Egyesület tagja lehet:

-18. életévét betöltött,

-cselekvőképes és büntetlen előéletű személy,

-aki nyilatkozatával önként vállalja a polgárőri szolgálat ellátását és

-magára nézve kötelezőnek ismeri el az OPSZ által kiadott szolgálati és etikai szabályzatot.

 

2./ A tagsági viszony az Egyesület elnökségének (továbbá: Elnökség) döntésével és nyilvántartásba vétellel keletkezik.

 

3./ A tagfelvétel előtt a tagjelöltnek sikeres polgárőr alapismereti vizsgát kell tenni

 

4./ Tagsági viszony megszűnik:

-az egyesületi tag, írásban foglalt kilépési nyilatkozatával, melyet az egyesület elnökségének kell benyújtani elfogadásra, illetve

-a tagdíj írásbeli ismételt felszólítás ellenére történő 30 napon túli elmulasztásával, melyről az egyesület elnöksége hoz határozatot, amely határozat alapjául az alapszabályban rögzített tagi kötelezettség megszegése szolgál. A tag írásban kap tájékoztatást,

-a tag Egyesületből való kizárásával, melyről az egyesület elnöksége hoz határozatot, amely határozat alapjául bűncselekmény elkövetése miatt hozott jogerős elmarasztaló bírósági ítélet szolgál. A tag írásban kap tájékoztatást,

-elhalálozással.

 

5./ Az Egyesület tagja:

-részt vehet a szervezet tevékenységében, rendezvényein,

-hozzászólási joggal rendelkezik,

-tagdíjat fizet,

-választhat és választható az Egyesület szerveibe,

-köteles eleget tenni az Egyesület Alapszabályában meghatározott kötelezettségeinek,

-nem veszélyeztetheti az Egyesület céljainak megvalósítását.

 

6./ Az Egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag - tudomásra jutásától számított 30 napos jogvesztő határidőben – a közgyűléshez fordulhat jogorvoslati kérelemmel.

 

 

VI./ Az Egyesület tiszteletbeli tagja (a tiszteletbeli polgárőr), az Egyesület pártoló tagja

1./ Az Egyesület tiszteletbeli tagja (a tiszteletbeli polgárőr) csak az a természetes személy lehet, akit az Egyesület érdekében kifejtett tevékenysége illetve közéleti szereplése alapján az Elnökség határozattal az Egyesület tiszteletbeli tagjává nyilvánít.

 

 1.1./ Az Egyesület tiszteletbeli tagja:

-részt vehet a szervezet tevékenységében, rendezvényein,

-hozzászólási joggal rendelkezik,

-nem veszélyeztetheti az Egyesület céljainak megvalósítását.

 

2./ Az Egyesület pártoló tagja lehet az a jogi és természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) pártolói tagdíj fizetésével elősegíti az Egyesület működését, célkitűzései elérése érdekében szükséges feladatai megvalósítását, valamint eseti jelleggel kiemelkedő anyagi hozzájárulásával támogatja az Egyesület feladatainak ellátását. A pártoló tagot az Elnökség határozattal emeli az Egyesület tagjai sorába.

 

2.1./ Az Egyesület pártoló tagja:

-részt vehet a szervezet tevékenységében, rendezvényein,

-hozzászólási joggal rendelkezik,

-tagdíjat fizet,

-köteles eleget tenni az Egyesület Alapszabályában meghatározott kötelezettségeinek,

-nem veszélyeztetheti az Egyesület céljainak megvalósítását.

 

3./ Az Egyesület tiszteletbeli tagjának (a tiszteletbeli polgárőrnek) és az Egyesület pártoló tagjának tagsági viszonya megszűnik

-a tiszteletbeli, illetve pártoló tag írásba foglalt kilépési nyilatkozatával, melyet az egyesület elnökségének kell benyújtani elfogadásra, illetve

-pártoló tag részéről a pártoló tagdíj írásbeli ismételt felszólítás ellenére történő 30 napon túli elmulasztásával, mely megszűnésről az egyesület elnöksége hoz határozatot, amely határozat alapjául az alapszabályban rögzített pártoló tagi kötelezettség megszegése szolgál. A pártoló tag írásban kap tájékoztatást,

-a tiszteletbeli, illetve pártoló tag Egyesületből való kizárásával, melyről az egyesület elnöksége hoz határozatot, amely határozat alapjául bűncselekmény elkövetése miatt hozott jogerős elmarasztaló bírósági ítélet szolgál. A tiszteletbeli, illetve pártoló tag írásban kap tájékoztatást,

-elhalálozással.

 

VII./ Az Egyesület vezető szervei:

1./ Az Egyesület Közgyűlése (továbbiakban: Közgyűlés) és az Elnökség, valamint a Felügyelő Bizottság az Egyesület vezető testületei.

 

VIII. A közgyűlés

1./ A Közgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amelynek tagjai:

-az Egyesület elnöke,

-elnökhelyettese,

  • titkára,
  • a Felügyelő Bizottság  elnöke és tagjai,

-valamint az Egyesület polgárőr tagjai.

 

2./ A Közgyűlés valamennyi fentiekben felsorolt tagja a Közgyűlésen tanácskozási és szavazati joggal vesz részt. Minden tagnak egy szavazata van.

 

3./ A Közgyűlés választja meg 4 év időtartamra:  

-az Egyesület elnökét,

-az Elnökség tagjait, az elnökhelyettest és titkárt,

-a Felügyelő Bizottság elnökét és 2 tagját.

 

4./ A Közgyűlés hatáskörébe tartozik továbbá,

-az Egyesület Alapszabályának elfogadása, módosítása,

-a tagdíjfizetés szabályainak és a tagdíj mértékének megállapítása,

-az Elnökség éves beszámolójának és

-az Egyesület éves költségvetés, illetve az előző évi számviteli beszámoló elfogadása,

-az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának, feloszlásnak kimondása,

-a tagsági viszonnyal összefüggő jogorvoslati kérelmek elbírálása,

-bármely egyéb olyan kérdés, amelyben a döntést a Közgyűlés magához vonja, valamint amelyeket

 

5./ A Közgyűlés állandó munkabizottsága a Felügyelő Bizottság.

 

6,/ A Közgyűlést az Egyesület legfőbb szervét szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. 

 

7./ Négyévente a tisztújító és az éves beszámoló közgyűlés összevontan is megtartható.

 

8./ A Közgyűlést bármikor kötelezően össze kell hívni, ha

-az Elnökség tagjainak legalább kétharmada, illetve a tagság egytizede az ok és a cél megjelölésével kéri,

-a bíróság elrendeli,

-a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség a törvényes működés helyreállítása érdekében kezdeményezi.

 

9./ A Közgyűlést szükség szerint az Egyesület elnöke bármikor összehívhatja.

 

10./ A Közgyűlést az Egyesület elnöke tartós akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze.

 

11./ Amennyiben az arra jogosultak mindegyike tartósan akadályoztatva van, illetőleg az arra jogosult a Közgyűlés kötelező összehívására nem hajlandó vagy azt elmulasztja, a mulasztás következményeire való írásbeli figyelmeztetés kézbesítését követő és eredmény

telenül eltelt 15 napon túl a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult a Közgyűlést összehívni.

 

12./ A Közgyűlés kötelező összehívását az Egyesület elnöke, illetőleg az őt akadályoztatása esetén helyettesítő elnökhelyettes nem tagadhatja meg, időpontját nem odázhatja el.

 

13./ A Közgyűlésre, annak javasolt napirendjét feltüntetve az Egyesület tagjait írásban kell meghívni. A meghívónak tartalmaznia kell a Közgyűlés pontos helyét és idejét, a javasolt napirendet, valamint a távolmaradás következményeire történő figyelemfelhívást.

 

14./ A rendes évi Közgyűlésre szóló meghívót a kitűzött időpont előtt legalább 15 nappal, a rendkívüli Közgyűlését legalább 8 nappal kézhez vehetően kell kiküldeni az Egyesület tagjai számára. A meghívók az Egyesületi tagok számára közvetlenül, az átadást igazoló aláírás ellenében is átadható.

 

15./ A Közgyűlés levezető elnöke az Egyesület elnöke vagy az általa felkért Elnökségi tag, azok akadályoztatása esetén az Egyesületi tag.

 

16./ A Közgyűlés jegyzőkönyv-vezetője a levezető elnök javaslatára a Közgyűlés által a jelenlévők közül megválasztott személy.

 

17./ A jegyzőkönyv hitelesítők a levezető elnök javaslatára a Közgyűlés által a jelen lévő Egyesületi tagok közül megválasztott legalább kettő személy.

 

18./ A Közgyűlés nyilvános. A zárt ülés elrendeléséről a levezető elnök, egyesületi tag vagy az etikai, személyi ügyben érintett indítványára a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz.

 

19./ A Közgyűlés

a)határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező Egyesületi tagok több, mint a fele jelen van és ezt a jelenléti íven, sajátkezű aláírásával igazolja,

b)határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén addig kell ismételni a szavazást, míg a kellő támogató többség ki nem alakul,

c)a tisztségviselőket nyílt szavazással választja meg,

d)minden egyéb kérdésben nyílt szavazással dönt, kivéve, ha az ügy jellegére és jelentőségére tekintettel a levezető elnök titkos szavazást rendel el, illetőleg ha azt a jelen lévő Egyesületi tagok egyharmada név szerint indítványozzák.

e.) személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a legfőbb szerv tagjainak személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható, dokumentálható és ennek lehetőségét és módját az Alapszabályzat rögzíti.

 

20./ Titkos szavazás esetén a határozatképesség tekintetében valamennyi, az arra jogosultaktól származó, személyenként egy leadott szavazatot számításba kell venni. A határozathozatal szempontjából az érvénytelen szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.

 

21./ Határozatképtelenség miatt 7 napon belül megismételt újabb Közgyűlés a jelenlévő szavazati joggal rendelkező Egyesületi tagok számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy a megismételt Közgyűlést azonos napirenddel hívják össze és a szavazati joggal rendelkező tagokat, a meghívóban figyelmeztették, a távolmaradás ilyen jellegű következményére.

 

22./ A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell.

 

23./ A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza

-a megjelent és szavazati joggal rendelkező Egyesületi tagok számát,

-a napirend szerint tárgyalt kérdések rövid összefoglalását,

-az elfogadott határozatok pontos szövegét, valamint

-a leadott szavazatok számát „igen”, „nem” és „tartózkodás” szerint,

-az ülésen elhangzottak lényegét, a hozzászólók nevének feltüntetésével,

-a megtárgyalt dokumentumokat a jegyzőkönyv mellékletét képezik.

 

24./ A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, illetve a kettő megválasztott jegyzőkönyv hitelesítő kézjegyével hitelesíti.

 

25./ A jegyzőkönyvbe az írásbeli felvételt és hitelesítést követően bárki betekinthet, illetőleg a határozatokról másolatot kérhet.

 

26./ A Közgyűlés alapszabályszerű lebonyolításáért a levezető elnök felel, aki a Közgyűlés rendjét jogosult és köteles fenntartani. E hatáskörében eljárva:

-megnyitja a Közgyűlést, szünetet rendel el, berekeszti azt,

-megállapítja a határozatképességet,

-ismerteti a meghirdetett napirendet, felkéri azok előadóit, előterjesztőit,

-az előadók, előterjesztők, hozzászólók részére megadja a szót, szükség szerint megvonja,

-összegzi, megfogalmazza, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat,

-megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a határozatokat.

 

27./ A levezető elnök a Közgyűlés rendjének fenntartása érdekében

-megállapíthatja a hozzászólások sorrendjét,

-a Közgyűlés rendjét, illetőleg az Egyesület tekintélyét sértő magatartást tanúsító személyt rendre utasíthatja,

-ismételt rendzavarás esetén felfüggesztheti az ülést, illetőleg azt,

-aki a Közgyűlés rendjét figyelmeztetés ellenére ismételten megzavarja, meghatározott időre vagy véglegesen kiutasíthatja a teremből.

 

28./ Az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – tudomásul jutástól számított 30 napos jogvesztő határidőben - a törvényszéken pert indíthat.

 

 

IX./ Az Egyesület Elnöksége

1./        Az Elnökség az Egyesület operatív irányító testülete, vezető szerve. Tagjai az elnök, az elnökhelyettes, a titkár.

1.1/      Az Elnökség tagja az az egyesületi tag lehet, aki a törvényi feltételeknek - különös tekintettel az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény idevágó rendelkezéseire és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 62.§. (5) bekezdés a./-b./-c./ pontja és a ca./-cb./-cc./ alpontjaira - megfelel.

 

2./        Az Elnökség általában havonta, de legalább évente két alkalommal ill. szükségszerűen ülésezik.  Az ülést az elnök a napirendi pontok közlésével írásban hívja össze az egyesület székhelyére. A meghívók elküldése és az ülés napja között legalább tizenöt napnak kell lennie. Az Elnökségi tagok egyharmadának kérésére - 7 napon belül - a tárgy megjelölésével az Elnökségi ülést írásban össze kell hívni.

 

3./        Az Elnökség ülései nyilvánosak, határozatai nyílt szavazással születnek, az ülés határozatképes, ha legalább 2 tagja jelen van, határozatait 3 fő esetén egyszerű szótöbbséggel, 2 fő esetén egyhangúan hozza. A határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell.

 

3.1/      Ha az Elnökségi ülés nem határozatképes, megismételt ülést kell tartani. A határozatképtelen ülést követő későbbi időpontra az eredetivel azonos napirenddel összehívható megismételt elnökségi ülésre is az eredetileg kitűzött elnökségi ülés határozatképességére irányadó szabályokat kell alkalmazni.  

 

4./        Az Egyesület elnökének, elnökhelyettesének, titkárának, illetve a Felügyelő Bizottság elnökének és kettő tagjának megbízatása megszűnhet:

-a megbízatás időtartamának lejártával,

-lemondással,

-elhalálozással.

A lemondást írásban kell bejelenteni az Elnökségnek, amely ezt követően gondoskodik a megüresedett tisztség betöltésről.

 

6./        Az Elnökség ülésein meghívottként vehet részt:

-a Felügyelő Bizottság elnöke,

-az Egyesület pénzügyeinek kezelésével megbízott külső személy (könyvelő),

-helyi önkormányzat képviselője,

-a rendőrség, illetve a katasztrófavédelmi szervezet képviselője,

  • ideiglenesen működő munkabizottság vezetője.

 

7./ Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

  • 100 ezer forint feletti kifizetések jóváhagyása,

-együttműködési megállapodások jóváhagyása, felmondása,

-működési rendjének jóváhagyása,

-a Közgyűlés döntéseinek érvényesítése,

-az elismerő oklevelek, jutalmak adományozása,

-tagfelvétel,

-Egyesületi tag kizárása,

-tiszteletbeli taggá nyilvánítás,

-tiszteletbeli tagság megszüntetése,

-pártoló tagság megadása,

-pártoló tagság megszüntetése

-s ideiglenesen tevékenykedő munkabizottságok szükség szerinti létrehozása, feladatainak meghatározása.  

 

8./ Az elnökség beszámolási kötelezettségének keretében a szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi helyzetéről a naptári év utolsó napjával köteles beszámolót, illetve a következő év tekintetében költségvetést készíteni és ezeket az éves közgyűlésen előterjeszteni.

 

 

X./ Felügyelő Bizottság

1./ A Közgyűlés állandó munkabizottságként Felügyelő Bizottságot hoz létre.

 

1.1/ A Felügyelő Bizottság tagja az az egyesületi tag lehet, aki a törvényi feltételeknek - különös tekintettel az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény idevágó rendelkezéseire és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 62.§. (5) bekezdés a./-b./-c./ pontja és a ca./-cb./-cc./ alpontjaira - megfelel.

 

 

2./ A Felügyelő Bizottság elnöke felelős a szervezet működési rendjének, kialakításáért, cél szerinti tevékenységéért.

 

3./ A Felügyelő Bizottság az Egyesület Elnökségétől elkülönült, a Közgyűlésnek felelős szerv.

 

4./  A Felügyelő Bizottság tapasztalatairól tájékoztatja az Elnökséget, és évente beszámol a Közgyűlésnek.

 

5./ A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását, ennek során az Elnökség tagjaitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, a szervezet irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Legalább félévente ellenőrzi:

-a pénzügyi tevékenység szabályainak betartását,

  • az Egyesület vagyonával történő gazdálkodást,
  • a határozatok végrehajtását,
  • az Alapszabály szerinti működést, amelynek tapasztalatairól jegyzőkönyvet készít.

 

6./ A Felügyelő Bizottság elnöke - akadályoztatása esetén a Felügyelő Bizottság többségi szavazatával delegált Felügyelő Bizottsági tag - jogosult:

-     az Elnökség ülésein megjelenni, azon tanácskozási joggal részt venni,

-haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az Elnökség vagy a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg.

 

7./ A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, mely ülést a Felügyelő Bizottság elnöke írásban a napirendi pontok közlésével hívja össze az egyesület székhelyére. A meghívók elküldése és az ülés napja között legalább tizenöt napnak kell lennie.  A bizottság ülései nyilvánosak, határozatai nyílt szavazással születnek.

 

8./ A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha tagjai közül 2 fő jelen van, határozatait 3 fő esetén egyszerű szótöbbséggel, 2 fő esetén egyhangúan hozza. A határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell.

 

8.1/      Ha a Felügyelő bizottsági ülés nem határozatképes, megismételt ülést kell tartani. A határozatképtelen ülést követő későbbi időpontra az eredetivel azonos napirenddel összehívható megismételt Felügyelő bizottsági ülésre is az eredetileg kitűzött Felügyelő bizottsági ülés határozatképességére irányadó szabályokat kell alkalmazni. 

 

 

 

 

XI./ Az Egyesület vezető tisztségviselői

1./ Az Egyesület vezető tisztségviselői az Egyesület elnöke, elnökhelyettese, titkára, valamint a Felügyelő Bizottság elnöke, tagjai.

1/a. Az egyesületvezető tisztségviselők adatai:

 

Elnök: Cser József

Lakhely: 2527 Máriahalom Pataksor 8

Elnök helyettes: Cseh László

Lakhely: 2527 Máriahalom Szomori u 26

Titkár: György József

Lakhely:2500 Esztergom Budai Nagy Antal u 21 4/a

Felügyelő bizottság elnök: Tamás Lázár György

Lakhely: 2527 Máriahalom Szomori u 34

Felügyelő bizottsági tag: Siklósi György

Lakhely: 2527 Máriahalom Petőfi u 34

Felügyelő bizottsági tag: Kucsik Bertalan

Lakhely 2527 Máriahalom Petőfi u 3

 

 

 

 

2./ Az Egyesület elnökének közvetlen hatáskörébe tartozik:

-a Közgyűlés és az Elnökség döntéseivel összefüggő feladatok meghatározása,

-az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben, bíróság más hatóságok előtt,

  • 100 ezer forintig a kifizetések jóváhagyása,

-szerződések, megállapodások aláírása,

-a Közgyűlés és az Elnökség összehívása.

 

3./ Egyesület elnökének munkáját meghatározott rend szerint az elnökhelyettes és titkár segítik.

 

4./ Az Egyesület elnökét a tisztségét megillető teljes hatáskörében tartós, előre láthatóan 30 napot meghaladó akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, illetve titkár együttesen helyettesíti. Teljes hatáskörben helyettesítők a helyettesítés időtartama alatt a megtett vagy elmulasztott intézkedésekért jogi, anyagi felelősséggel tartoznak.

 

5./ Az Egyesületet harmadik személy irányában, a bíróság és más hatóságok előtt az elnök egy személyben önállóan, előre láthatóan 30 napot meghaladó akadályoztatása esetén az elnökhelyettes és titkár együttesen képviseli.

 

6./ Az Egyesületet az Egyesület elnöke akként jegyzi, hogy a kézzel a neve alá a hiteles aláírási címpéldány szerint a teljes nevét önállóan írja.

 

7./ Az Egyesületet az erre felhatalmazott kettő vezető tisztségviselője - elnökhelyettese és titkára - akként jegyzi, hogy a kézzel a hiteles aláírási címpéldány szerint a teljes nevüket együttesen írják alá.

 

8./ Az Egyesület nevében, a terhére kötelezettségvállalást jelentő bármilyen alakiságú és tartalmú szerződést, illetőleg jognyilatkozatot az elnök egy személyben önállóan, vagy az elnökhelyettes és titkár együtt ír alá.

 

9./ A bankszámla feletti rendelkezésre az elnök önállóan, vagy a két másik elnökségi tag együtt jogosult. A rendelkezési jogot aláírásukkal az elnök, vagy az elnökhelyettes a titkárral együtt gyakoroljákAz elnök előre láthatóan 30 napot meghaladó akadályoztatása esetén az elnökhelyettes és titkár az bankszámla feletti jogot közösen gyakorolja.

 

 

XII./ Az Egyesület gazdálkodásának általános szabályai:

1./ Az Egyesület Alapszabályában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Az Egyesület csak olyan módón vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását, működésének fenntartását.

 

 

 

 

2./ Az Egyesület bevételei:

  • tagdíj,
  • az államháztartás alrendszereitől közszolgáltatási, támogatási szerződés ellenértéként kapott, határidőre történő elszámolási kötelezettség alá eső bevétel,
  • más szervezettől, illetve magányszemélytől kapott adomány,

- gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

-a költségvetési támogatás:

-a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

-az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

-az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

  • a fenti pontok alá nem tartozó egyéb bevételek.

 

3./ Az Egyesület költségei, ráfordításai:

- alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,

- az Egyesület szervezetének működési költségei(ideértve az adminisztráció költségeit és az   egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása, valamint

- gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

- a fenti pontok alá nem tartozó egyéb költségek.

 

4./ Megszűnés esetén az Egyesület esetleges tartozásainak kiegyenlítése után a fennmaradó vagyonról – annak további felhasználásáról – a Közgyűlés dönt.

 

 

XIII./ Adománygyűjtés szabályai:

Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, személyhez fűződő jogok és emberi méltóság sérelmével. Az Egyesület nevében vagy javára történő adomány gyűjtés csak szervezet elnöke, akadályoztatása esetén elnökhelyettese által aláírt meghatalmazás alapján végezhető.

 

 

XIV./ Tagdíj:

1.1/ A mindenkori éves tagdíj mértéke 1000 Ft, azaz egyezer forint.

 

1.2/ A mindenkori éves pártolói tagdíj mértéke 700 Ft, azaz Hétszáz forint.

 

2./ Az éves tagdíjat a tárgyévi rendes Közgyűlést követő hónap utolsó napjáig kell az Egyesületnek egy összegben befizetni.

 

XV./ Ügyészi törvényességi ellenőrzés:

 

 1./     Az Egyesület működésének törvényességét az ügyész - az e törvényben meghatározott eltérésekkel       az ügyészségről szóló törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzi.

2./      Ha a polgárőri szolgálat végzéséhez szükséges együttműködési megállapodás megszűnik, vagy az Egyesületnek az Országos Polgárőr Szövetségben megszűnik a tagsága, az ügyészség törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. A bíróság a kereset alapján az egyesületet - új együttműködési megállapodás megkötéséig, valamint az Országos Polgárőr Szövetség tagjai közé való újbóli felvételig - eltiltja további tevékenységétől.

3./      A törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyész ellenőrzi, hogy a civil szervezet

a)- belső (önkormányzati) szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a létesítő okiratnak,

b) működése, határozatai, a legfőbb szerv döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy az egyéb belső (önkormányzati) szabályzatoknak.

 

4./ Ha a civil szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. A bíróság a keresetet megvizsgálja és szükség esetén

a)- megsemmisíti a civil szervezet bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,

b)-  a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a legfőbb szervet, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a legfőbb szervet, és minderről értesíti a civil szervezetnél választott felügyelő szervet is,

c)- ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy a b) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, a civil szervezetet megszünteti.

d)- A bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja az egyesületet, ha annak működése vagy tevékenysége az Ectv. 3. § (3) bekezdésébe ütközik.

e)- A bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja az egyesület megszűnését, ha az legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak száma a Ptk. 61. § (3) bekezdésében meghatározott legkisebb létszám alá csökken.

 

 

XVI./ Az Egyesület megszűnése:

Az Egyesület megszűnik, ha:

1./        A Közgyűlés döntése alapján átalakul.

 

2./        A feloszlását a Közgyűlés kimondja. A közgyűlés nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította

 

3./        A bíróság feloszlatja.

 

4./        Törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeként a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését. Törvény felhatalmazása alapján az ügyész az Egyesület feloszlatása, megszüntetése vagy a törvényes működés helyreállítása érdekében pert indít, ha a tudomására jutott súlyos jogszabálysértés, illetve más adat vagy körülmény folytán alappal tehető fel, hogy az Egyesület a működését beszüntette, illetve Alaptörvényt vagy jogszabályt sértő tevékenységet folytat. Ha törvény kifejezetten nem zárja ki, az ügyész pert indít akkor is, ha a jogszabálysértés a jogi személy törvényes működését veszélyezteti.

 

5./        Fizetésképtelenség miatt indult eljárásban a bíróság megszűnteti és az Egyesületet a nyilvántartásból törlik. 

 

6./        Az utóbbi négy pont esetében az Egyesület jogutód nélkül szűnik meg.

 

XVII./ Záró rendelkezések:

 

1./ Az Alapszabályban nem részletezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésről, támogatásról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectr.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

 

2./ Az Egyesület Alapszabályát 2012. október hó 12. nap tartott közgyűlésén fogadta el.

Az Alapszabály rendelkezéseit 2012. október hó 12. naptól kell alkalmazni.

 

 

 

Kelt: Máriahalom, 2014 október 21.

 

Záradék:

XI/ 1/a. Alapszabály változás ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a 2014. okt. 21.-i közgyűlésen, határozattal elfogadott módosításoknak.

 

 

 

                                                                                   

                                                                                        Cser József

Máriahalmi Polgárőr Egyesület

elnöke

 

 

A polgárőrség törvényi háttere

 


A polgárőr szervezetek többsége egyesületi formában működik, az egyesülési jogról szóló 1989.évi II.törvény (Egyesületi Törvény) alapján

A Törvény kimondja:
"Az egyesülési jog alapján mindenkinek lehetősége van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre, vagy azok tevékenységében részt vegyen."(1.§)
"Az egyesülési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével...
"Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre"(2.§)

Az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyv (Ptk) szerint:
"A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem" (98.§)
"A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza, vagy lehetetlenné teszi." (115.§ 2.bek)

Az 1973. évi I. tv. a büntetőeljárásról (Be):
"A bűncselekmény elkövetésén tettenért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt haladéktalanul a rendőrségnek vagy az ügyésznek átadni, ha pedig erre nincs módja, ezek valamelyikét értesíteni (91.§ 5.bek)

Büntető Törvénykönyv (Btk.)29.§ 1. bek (jogos védelem):
"Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges".

Büntető Törvénykönyv (Btk.) 30.§ 1. bek (végszükség):
"Nem büntethető, aki a saját illetőleg mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett".

A polgárőr egyesületek és a Rendőrség kapcsolata:
A polgárőrségek és a rendőrség közötti együttműködést a Rendőrségi Törvény (RTv), a Rendőrség Szolgálati Szabályzata, a 24/1991.BM utasítás (BK 13.), az ORFK KBH 45/1995.sz. intézkedése és a végrehajtását szabályozó 6/1995.sz. körlevél szabályozza.

 További hasznos oldalak:  Polgárőr törvény
                                       Család jogi törvény.  
                                      Büntető Törvénykönyv